Hortobágyi T. Cirill
fővédnök

Pannonhalmi főapát, a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátja.

Folyamatosan részt vállal abban a küldetésben, hogy a modern médiaeszközök és kommunikációs csatornák felhasználásával minél érthetőbben és minél szélesebb kör számára hozzáférhetővé tegyék a főapátság ezeréves értékeit.

Kitüntetései: Kitaibel Pál Emlékérem, Magyar Köztársasági Elnöki Kitüntetés, Maklár község díszpolgára.

Köszöntő levél - a Zarándok Akadémia 5. konferenciájára

Tisztelt Szervezők, Kedves Előadók, Résztvevők, Testvéreim Krisztusban!

Nagy örömmel köszöntöm mindnyájukat a Zarándokakadémia 5. Konferenciájának alkalmából. Nagyon sajnálom, hogy az idén személyesen nem tudok részt venni a konferencián, ám annál nagyobb megtiszteltetés számomra, hogy fővédnökként ezen a szellemi és lelki úton kísérhetem Önöket, amelynek témája idén így szól: "A várakozástól a továbblépésig – Hatások a látogató, a fogadó és a környezet kölcsönössége." 

Ez a gondolat mélyen összecseng lelkünk legbensőbb tapasztalataival. Hiszen egész életünk egyfajta zarándoklat: várakozás és elindulás, megérkezés és újra útnak kelés, befogadás és továbbadás ritmusában formálódik. Közben ebben a profánnak tűnő folyamatban Isten hívása visszhangzik a szívünk mélyén, és erre a hívásra adott válaszunk tart bennünket mozgásban – nem csupán földrajzi értelemben, hanem belső, lelki értelemben is. 

A várakozás a hit egyik legmélyebb dimenziója. 
Várakozunk az Úr jelenlétére, vigaszára, útmutatására. 
Várakozunk arra, hogy életünk eseményei értelmet nyerjenek. 
A Szentírás számtalan példát ad arra, hogy a várakozás nem tétlenség, hanem benső felkészülés: olyan idő, amikor a lélek csendben formálódik, megtisztul, és nyitottá válik a kegyelem befogadására. 

Ugyanakkor a várakozás soha nem önmagáért való. Mindig egy elindulásra készít fel. A zarándok, amikor útra kel, nem csupán helyet változtat, hanem önmagát is új fényben kezdi látni. A továbblépés a bizalom cselekedete: annak kimondása, hogy hiszünk abban, hogy Isten előttünk jár, és akkor is vezet bennünket, amikor az út ködbe vész. 

A konferencia témája különösen fontos abban a tekintetben, hogy rámutat a találkozások kölcsönösségére. A zarándok nem pusztán látogató, hanem hordozója is annak, amit útközben kapott: imát, csendet, reményt, sebeket és gyógyulásokat. A fogadó közösség pedig nem csupán szolgáltató, hanem tanúságtevő: jelenlétével, figyelmével, szeretetével Isten irgalmas arcát mutatja fel. Ebben a kölcsönösségben mindkét fél gazdagodik. A vendég megtapasztalja az elfogadást, a testvériséget, az otthonosságot. A fogadó pedig újra és újra rácsodálkozhat arra, hogy az emberi találkozásokban Krisztus maga lép közénk: "Idegen voltam, és befogadtatok" – mondja az Úr. Minden valódi befogadás szentségi jellegű: láthatóvá teszi a láthatatlan kegyelmet. 

Nem feledkezhetünk meg a környezetről sem, amely mindennek színtere. A teremtett világ nem puszta háttér, hanem aktív résztvevője zarándokutunknak. A hegyek csendje, az erdők imádságos nyugalma, a templomok falainak évszázados tanúsága mind-mind arra hívnak bennünket, hogy újra felfedezzük helyünket Isten teremtő szeretetében. Aki figyelmes szívvel jár, az felismeri: a természet és az épített örökség is lelki tanítómesterré válhat. Ezért különösen fontos, hogy a zarándoklat, a lelki turizmus és a vendégfogadás ne pusztán gazdasági vagy szervezési kérdésként jelenjen meg előttünk, hanem elsősorban spirituális küldetésként. Küldetésként, amelynek célja az ember felemelése, gyógyítása, megerősítése a hitben és a reményben.

Bízom benne, hogy a konferencia napjai során nemcsak tudásban, tapasztalatban és kapcsolatokban gazdagodnak, hanem belső csendben és lelki világosságban is. Kívánom, hogy az előadások, a beszélgetések és a személyes találkozások mindannyiunkat közelebb vezessenek ahhoz a felismeréshez: zarándokutunk végső célja maga az Élő Isten.

Imádságban hordozom a konferencia minden résztvevőjét. Kérem a Szentlélek világosságát munkájukra, döntéseikre és terveikre. Adja az Úr, hogy a várakozásból mindig hitből fakadó továbblépés szülessen, és hogy minden találkozásunkban az Ő szeretete tükröződjék. Szívből kívánok áldott, termékeny együttlétet, lelki megújulást és maradandó gyümölcsöket a Zarándok Akadémia 5. Konferenciájához.

Testvéri szeretettel és áldással:
Cirill főapát
fővédnök
Pannonhalma, 2026. 02. 11.